Ma a legtöbb országban a papírok egységes használatához a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használja. Kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot, mert ott a méretezés szokása nem a méterrendszerhez igazodik, hanem mindent hüvelykben (inch-ben) adnak meg.
A nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek egy közös oldalarányon alapulnak: 
, ami kb. az 1 : 1,4142 aránynak felel meg.
Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtjuk félbe, megőrzi oldalainak eredeti arányát. Bevezetése még a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez fűződik. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tartalma érdemben sérülne. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti ábra/szöveg/kép arányai pontosan megmaradnak.
Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4 papírral, a másikat A3 papírral töltik meg, s úgy vannak beprogramozva, hogy egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (például egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni.
Az papírméretek szabványosítása
A jelenleg használt papírméreteket Németországban az 1920-as években vezették be, hazánkban a papírméretek szabványosítása 1936-ban kezdődött. A Magyarországon használatos méretek eredetileg a német DIN szabványt követték, majd később a nemzetközi ISO szabványra tértünk át, mely ezen területen nagyon közel áll egymáshoz.
A papírméretek jelölésére egy nyomtatott nagybetűből (fő méretsorozat jele) és egy számból (az alapméret felezésének a száma) álló jelet használunk (a boríték méretek jelölése ennél picit összetettebb).
A szabványosítás úgy történt, hogy vettek egy 1 x 1 méteres papírt, melynek az átlója a √2, tehát a rövidebbik oldal 1 méter, a hosszabbik, pedig 1,412, azaz √2, ezt nevezték el B/0-nak. A másik alapméretet úgy alakították ki, hogy a területe pontosan 1 négyzetméteres legyen, ennek a neve lett az A/0, a papírméretek kiinduló alapja (mamár a / jeleket elhagyjuk a papírméretek jelöléséből).
- A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 négyzetméter. A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.
- B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm.
- C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.
Ezen szabványhoz kapcsolódóan több más szabvány is létezik, például a nyomdaiparban az úgynevezett vágatlan méretű papírlapok, mely a nyomdagépek egyedi beállításai miatt szükségesek (például az RA és az SRA sorozat)
A különböző sorozatú papírméretek arányai, méreteinek sorrendje
A B1 mérete az A0 és az A1 között van nagyjából félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös.
Például egy levél, melyet A4-es méretű lapra írtak, belefér egy C4-es méretű LC4-es borítékba vagy egy azonos méretű TC4 borítékba (levéltasakba), amelyek pedig beleférnek egy ezeknél is nagyobb TB4 borítékba.
A különböző papírméretek egymás közötti arányát az alábbi, wikipédiáról származó kép mutatja be pontosan.
Létezik az A4-es méretnek két speciális boríték mérete, amit a mindennapokban sokat használunk.
Ezek közül a kiesebb az LA4 vagy francia boríték. Ezt nagyjából az A4 hosszabbik oldalának harmadolásával kapjuk, mérete 100×210 mm. A hivatalos levelek (például számlalevelek, havi számlaegyenlegek) zömében ilyen méretűek, amiket sok esetben a végeiken lévő perforáció eltávolításával nyithatunk ki.
Ennél valamivel nagyobb az LC5/6 boríték, amelynek szélessége a C6-os, hosszúsága a C5-ös mérettel egyezik. Gépi borítékolásra ezt a borítékot használják legtöbbször.